2013. március 1., péntek

2.rész


Eljött a nap mikor már el lehetett kezdeni készülődni a nagy úthoz mivel a V.I.P. jegy olyan volt ,hogy az egész turnét végig kísérhettük. Így nagyon sok holmit össze kellett pakolni. Már becsuktam a bőröndöm mikor megcsörrent a telefonom…
-Hallo! Aleshát keresem.-mondta egy mély férfias hang a telefonba.
-Jónapot! Én vagyok az.- mondtam remegő hanggal.
-Elnézést ha zavarom, de a nővérét nem találjuk sehol a munkahelyén.
-Uram atya! És most mi lesz? Jaj ne!- sikítoztam a telefonba.
-Ne aggódjon már elindulta a keresése.-nyugtatott meg.
Egyszer csak kinyílt az ajtó és egy kedves, ismerős hang köszöntött. A nővérem.
-Szia! Megjöttem!
-Szia! Te meg miért nem voltál a munkahelyeden?
-Mert éppen elmentem vásárolni.
-De miért?
-Nyugi már! Csak a turnés cuccokat vettem meg.
-Turnés…?-mosolyodtam el.
-Gyere nézd meg őket!- mondta lelkesen.
És elővett egy hatalmas táskányi One Direction ékszert, ruhát, párnát, ágyneműt és minden 1D holmit. Mivel sok volt a  nővérem által vásárolt dolgokból, kellet újabb két bőrönd. De az a két bőrönd is 1D-s volt. Másnap felkeltünk és siettünk a reptérre. Felszálltunk az 1.osztályra és Londonig csak aludtunk. Megérkeztünk a londoni reptérre és ott két fekete ruhás ember állt egy táblával amin ez állt: Alesha&Sarah Henderson.Mi rögtön odamentünk nehogy elkeveredjünk. Elvezettek minket egy kocsihoz ami a hotelünkbe vitt. A fiúk is abban a hotelben szálltak így azonnal találkozhattunk velük. Először én mentem oda  Harry-hez, majd Sarah Niall-hoz. Nagyon jó barátság alakult ki köztünk és ennek az új nagy barátság örömére elmentünk egyet sétálni a városba. Mindegyik fiú megmutatta a kedvenc helyét. Miután már mindegyik helyet végigjártuk elkezdtünk vissza sétálni a hotelbe, de egyszerre csak elkezdett esni a hó és szempillantások alatt akkora lett, hogy lehetett hócsatázni. Én véletlenül megdobtam Harry-t úgy, hogy elesett. Gyorsan odasiettem hozzá és megkérdeztem:
-Harry, jól vagy?
Harry nem válaszolt amiért nagyon megijedtem  . A hátára fordítottam és elkezdtem ütögetni az arcát,hogy felébredjen.De nem vettem észre,hogy amíg én próbálom „élesztgetni” ő a jobb kezével egy hógolyót gyúrt. Amikor látta, hogy mindjárt elsírom magam az arcomba nyomta és elkezdett hangosan nevetni.Én persze elsírtam magam, mert nagyon megijedtem.Elkezdett vígasztalni, hogy nincs semmi baj és szépen lassan átölelt. A többiek is elkezdtek rajtam nevetni , mert sírtam de végül én is kinevettem magam. Mikorra már kinevettük magunkat elmentünk inni egy forrócsokit. Miközben ittuk a forrócsokit Zaynnel megláttunk valamit… Niall és Sarah úgy néztek egymásra mintha meglátták volna egymásban a menyországot. Zaynnel összenéztünk és sunyiban elkezdtünk vigyorogni.  Odasúgtam Liamnek is és ő is elkezdett mosolyogni . Louisnak nem kellett sok , mert ő már a hócsata közben is  látta őket, elkezdett hangosan hahotázni. Mi mondogattuk neki ,hogy maradjon csendben de mind hiába volt. Niall és Sarah értetlenül néztek, mert nekik nem tűnt fel annyira élvezték egymás társaságát. Mikor visszaértünk a hotelbe azonnal hívtam a lányokat skype-on.
-Hello csajok! Mizujs?
-Szia Alesha! Nincs semmi érdekes de úgy tudjuk, hogy neked igencsak érdekes egy éved lesz.Mesélj!
-Húúú lányok olyan jó volt ma a fiúkkal…-és hirtelen félbevágtak egy hatalmas sikítással.
-Áááááááááááá!!! A fiúkkal?-kérdezték izgatottan.-Ide tudod hívni őket?-kérdezték nagyon nagy hangerővel.
-Megpróbálom de nem biztos,hogy sikerül.-mondtam nekik hatalmas vigyorral a számon, majd hirtelen eltűntem a képernyő elől. Liam elrántott és elkezdett csikizni, mert éppen unatkozott. Mikor meglátta,hogy be van kapcsolva a skype, odaköszönt a lányoknak.A lányok persze elkezdtek sikítani  örömükben:
-Ááááááááááááááááááá!!!! Jézusom lányok köszönt nekünk egy 1D tag!!!!-olvadoztak egymás vállán, de hirtelen Liam lecsukta a képernyőt nehogy megsérüljön és hívta a többieket, hogy segítsenek neki. Sarah odaállt az ajtóba és nevetett. Harry nem jött be mert éppen tusolt a szobájában és a tus alatt olyan hangosan énekelt, hogy a másik szobákba is áthallatszott. Mikor észrevettük az éneklést hanyatt feküdtünk és elkezdünk hahotázni.Mire megnyugodtam a fiúk újra megpróbáltak megcsikizni de én gyorsan felálltam és elkezdtem futni.Mivel nem tudtam,hogy ki melyik szobában alszik ezért gyorsan berontottam az egyikbe. Az az egy éppen Harryé volt. Bezártam az ajtót és leültem elé.Harry befejezte a fürdést úgyhogy nem lehetett hallani Harry hangját. Kijött a fürdőszobából és én éppen a falon lévő képeket néztem . Odaosont mögém és a fülembe súgta:-Meg ne ijedj!
Én persze megijedtem, mert nem sejtettem,hogy az a szoba az övé volt. Megfordultam és szégyenlősen elkezdtem hátrálni amíg neki nem mentem a falnak. Beütöttem a fejem így nagyon cikinek éreztem magam.Kimentem az ajtón és hallottam,hogy a fiúk kiabálnak: Alesha! Hol vagy?
Én gyorsan átlopóztam a szobámba ahol a lányok már izgatottan vártak a híreimmel. Felnyitottam a laptopom és elkezdtem könnyezni . A lányok nem értették,hogy miért amíg el nem meséltem mi történt Harry szobájában. Azonnal elkezdtek olvadozni kivéve Edinát aki kiment sírva a szobából. Én nem értettem, hogy miért , mert mikor megkérdeztük tőle, hogy neki ki  a kedvence ő mindig azt mondta, hogy mindegyikük. Eltelt  negyed óra amire leesett: Edinának tetszik Harry. Azon nyomban szóltam a lányoknak, hogy hívják oda Edinát. Mikor odajött csak a könnyeit tudta törölgetni. Szóltam Harrynek is és mivel Edina is nagyon jól tudott angolul tudtak beszélgetni.Eltelt egy óra és Edinának mennie kellett.Elköszöntek egymástól és Harry hirtelen lecsukta a képernyőt. Ezt kérdezte egy kicsit félős hangon:
-Alesha, mit szólnál ha elmennénk sétálni még egy kicsit?
-Nagyon jó ötlet! Hívjuk a többieket is?
-Ömm…Én úgy gondoltam,hogy ketten…-mondta elkeseredett hangon.
-Jaj, ne haragudj! Nekem úgy is jó.-mondtam és észre vettem,hogy egy megkönnyebbülő mosoly van az arcán.Elindultunk és a Hyde parkban kötöttünk ki ahol leültünk egy padra. Harry el kezdte mesélni az X Faktoros élményeit és a  mesélése addig jutott el,hogy megkérdezte:
-Alesha, te tudsz énekelni?
Én erre nem tudtam mit mondani csak azt, hogy nem tudom. Megkért hogy énekeljek neki. Én tőlük énekeltem a Moments című dalt. Először remegett a hangom mikor Liam részét énekeltem , de mikor eljutottam Harry részéhez megerősödött a  hangom és akik a parkban voltak mind odajöttek és elkezdték hallgatni az én „csodálatos” hangom.A dalnak vége lett és kaptam egy nagy tapsot. Harry nem tapsolt. Én ezért egy kicsit elszomorodtam, de mikor mindenki elment Harry megölelt és azt mondta: -Wow! Te …neked…a hangod!…Uram atya! Neked nagyon jó a hangod!-és miközben ezt eldadogta folyamatosan nyitva volt a szája.Én nagyon elpirultam a szavak hallatán.Mikorra haza értünk a fiúk azonnal elhalmoztak dicsérettel, mert az egyik rajongójuk feltett twitterre egy videót amint a parkban éneklek. Niall azonnal hozta a gitárját aminek nagyon megörültem, és én is kihoztam a sajátomtat.Niallel egész éjszaka gitároztunk és azt senki sem tudta hogy de mind a heten (Sarah,Liam,Niall,Louis,Zayn,Harry és én) egy ágyban ébredtünk.Szerencsére az ágy jó nagy volt és elfértünk rajta.De volt egy dolog amin elcsodálkoztam…Úgy ébredtem, hogy Harry arcát láttam és csak aztán vettem észre,hogy este átöleltem. Felkeltem és kimentem a mosdóba. Én nem tudtam de Harry már hamarabb ébren volt. Ő szintén felkelt és kiment az ajtón.Mikor becsukta nagyot csapódott és a többiek felriadtak. Elkezdtek nevetni és öltözködni. Sarah bejött hozzám a fürdőszobába. Megkérdeztem tőle egy kicsit szégyenlős hangon:
-Sarah, neked tetszik Niall?
-Ömm….Hát nagyon cuki és kedves…és amikor hócsatáztunk folyton engem nézett és én is őt és…-hirtelen közbevágtam és nem bírta folytatni.
- Jó értem! Szóval tetszik.-mosolyodtunk el.-Mit szólnál hozzá ha ma egész nap vele lehetnél?-kérdeztem tőle miközben kacsintottam egyet.
-De jó lenne! Csak sajnos akkor rád nem tudna senki sem vigyázni.-mondta aggódóan.
-Sarah nem vagyok már öt éves! És amúgy is, itt van négy fiú akik tudnak „vigyázni” rám.-válaszoltam megnyugtatóan.- Már van is egy ötletem! Csak csináld meg ezeket holnap a többit bízd rám!-és leírtam az utasításokat Sarahnak és közben befeküdtünk az ágyunkba.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése